Kiejtés

  • IPA: [ ˈbiɡɒ]

Főnév

biga

  1. (történelem) Kétlovas, kétkerekű hadiszekér/versenykocsi az ókori rómaiaknál. [1]

Főnév

biga

  1. borjú

Jegyzetek

  1. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. 2. átd. kiad. Budapest: Akadémiai. 2002. ISBN 963-05-7875-1