biztosító

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈbistoʃiːtoː]

Főnév

biztosító

1. Pénztartalék képzésére szakosodott intézmény amely a váratlan károkat megtéríti.

Származékok

• biztosított
• (összetételek): biztosítóberendezés, biztosítóintézet, biztosítószeg, biztosítószelep, biztosítótársaság, biztosítótű, csavarbiztosító, járadékbiztosító, munkásbiztosító, önbiztosító, társadalombiztosító, térközbiztosító

Fordítások

Tartalom

angol: insurer (en), insurance institution (en) holland: verzekeraar (nl) hn

macedón: осигурител (mk) hn (osigurítel) német: Versicherer (de) hn, Versicherungsanstalt (de) nn portugál: segurador (pt) hn török: sigortacı (tr)

Ragozás

biztosító ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	biztosító	biztosítók
tárgyeset	biztosítót	biztosítókat
részes eset	biztosítónak	biztosítóknak
-val/-vel	biztosítóval	biztosítókkal
-ért	biztosítóért	biztosítókért
-vá/-vé	biztosítóvá	biztosítókká
-ig	biztosítóig	biztosítókig
-ként	biztosítóként	biztosítókként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	biztosítóban	biztosítókban
-on/-en/-ön	biztosítón	biztosítókon
-nál/-nél	biztosítónál	biztosítóknál
-ba/-be	biztosítóba	biztosítókba
-ra/-re	biztosítóra	biztosítókra
-hoz/-hez/-höz	biztosítóhoz	biztosítókhoz
-ból/-ből	biztosítóból	biztosítókból
-ról/-ről	biztosítóról	biztosítókról
-tól/-től	biztosítótól	biztosítóktól

biztosító birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	biztosítóm	biztosítóim
a te	biztosítód	biztosítóid
az ő/ön/maga az önök/maguk	biztosítója	biztosítói
a mi	biztosítónk	biztosítóink
a ti	biztosítótok	biztosítóitok
az ő	biztosítójuk	biztosítóik

Melléknév

biztosító

Etimológia

biztosít folyamatos melléknévi igeneve.