Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbodnaːr]

Főnév

bodnár

  1. (régies) Hordókat készítő iparos.

Etimológia

Egy szláv *bednar szóból. (Forrás: TESz, Akadémiai Kiadó, 1964)

Fordítások

Ragozás

bodnár ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset bodnár bodnárok
tárgyeset bodnárt bodnárokat
részes eset bodnárnak bodnároknak
-val/-vel bodnárral bodnárokkal
-ért bodnárért bodnárokért
-vá/-vé bodnárrá bodnárokká
-ig bodnárig bodnárokig
-ként bodnárként bodnárokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben bodnárban bodnárokban
-on/-en/-ön bodnáron bodnárokon
-nál/-nél bodnárnál bodnároknál
-ba/-be bodnárba bodnárokba
-ra/-re bodnárra bodnárokra
-hoz/-hez/-höz bodnárhoz bodnárokhoz
-ból/-ből bodnárból bodnárokból
-ról/-ről bodnárról bodnárokról
-tól/-től bodnártól bodnároktól
bodnár birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bodnárom bodnárjaim
a te bodnárod bodnárjaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bodnárja bodnárjai
a mi bodnárunk bodnárjaink
a ti bodnárotok bodnárjaitok
az ő bodnárjuk bodnárjaik

Szinonimák

Származékok

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6