Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbodnaːrmɛʃtɛr]

Főnév

bodnármester

  1. Önálló iparűzésre jogosított bodnár.

Etimológia

bodnár +‎ mester

Ragozás

bodnármester ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset bodnármester bodnármesterek
tárgyeset bodnármestert bodnármestereket
részes eset bodnármesternek bodnármestereknek
-val/-vel bodnármesterrel bodnármesterekkel
-ért bodnármesterért bodnármesterekért
-vá/-vé bodnármesterré bodnármesterekké
-ig bodnármesterig bodnármesterekig
-ként bodnármesterként bodnármesterekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben bodnármesterben bodnármesterekben
-on/-en/-ön bodnármesteren bodnármestereken
-nál/-nél bodnármesternél bodnármestereknél
-ba/-be bodnármesterbe bodnármesterekbe
-ra/-re bodnármesterre bodnármesterekre
-hoz/-hez/-höz bodnármesterhez bodnármesterekhez
-ból/-ből bodnármesterből bodnármesterekből
-ról/-ről bodnármesterről bodnármesterekről
-tól/-től bodnármestertől bodnármesterektől
bodnármester birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bodnármesterem bodnármestereim
a te bodnármestered bodnármestereid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bodnármestere bodnármesterei
a mi bodnármesterünk bodnármestereink
a ti bodnármesteretek bodnármestereitek
az ő bodnármesterük bodnármestereik