borharmónia

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈborɦɒrmoːnijɒ]

Főnév

borharmónia

1. (borászat) Az alkotórészek ízleléskor megjelenő összhangja, az élvezeti érték alapja.

Etimológia

bor +‎ harmónia

Ragozás

borharmónia ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	borharmónia	borharmóniák
tárgyeset	borharmóniát	borharmóniákat
részes eset	borharmóniának	borharmóniáknak
-val/-vel	borharmóniával	borharmóniákkal
-ért	borharmóniáért	borharmóniákért
-vá/-vé	borharmóniává	borharmóniákká
-ig	borharmóniáig	borharmóniákig
-ként	borharmóniaként	borharmóniákként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	borharmóniában	borharmóniákban
-on/-en/-ön	borharmónián	borharmóniákon
-nál/-nél	borharmóniánál	borharmóniáknál
-ba/-be	borharmóniába	borharmóniákba
-ra/-re	borharmóniára	borharmóniákra
-hoz/-hez/-höz	borharmóniához	borharmóniákhoz
-ból/-ből	borharmóniából	borharmóniákból
-ról/-ről	borharmóniáról	borharmóniákról
-tól/-től	borharmóniától	borharmóniáktól

borharmónia birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	borharmóniám	borharmóniáim
a te	borharmóniád	borharmóniáid
az ő/ön/maga az önök/maguk	borharmóniája	borharmóniái
a mi	borharmóniánk	borharmóniáink
a ti	borharmóniátok	borharmóniáitok
az ő	borharmóniájuk	borharmóniáik