Kiejtés

  • IPA: [ ˈboritɒl]

Főnév

borital

  1. (bizalmas) Bor. [1]

Etimológia

bor +‎ ital

Ragozás

borital ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset borital boritalok
tárgyeset boritalt boritalokat
részes eset boritalnak boritaloknak
-val/-vel boritallal boritalokkal
-ért boritalért boritalokért
-vá/-vé boritallá boritalokká
-ig boritalig boritalokig
-ként boritalként boritalokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben boritalban boritalokban
-on/-en/-ön boritalon boritalokon
-nál/-nél boritalnál boritaloknál
-ba/-be boritalba boritalokba
-ra/-re boritalra boritalokra
-hoz/-hez/-höz boritalhoz boritalokhoz
-ból/-ből boritalból boritalokból
-ról/-ről boritalról boritalokról
-tól/-től boritaltól boritaloktól
borital birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én boritalom boritalaim
a te boritalod boritalaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
boritala boritalai
a mi boritalunk boritalaink
a ti boritalotok boritalaitok
az ő boritaluk boritalaik

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6