Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈborkɛdvɛløː]

Főnév

borkedvelő

  1. Aki szívesen fogyaszt bort.

Szinonimák

Etimológia

bor +‎ kedvelő

Ragozás

borkedvelő ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset borkedvelő borkedvelők
tárgyeset borkedvelőt borkedvelőket
részes eset borkedvelőnek borkedvelőknek
-val/-vel borkedvelővel borkedvelőkkel
-ért borkedvelőért borkedvelőkért
-vá/-vé borkedvelővé borkedvelőkké
-ig borkedvelőig borkedvelőkig
-ként borkedvelőként borkedvelőkként
-ul/-ül - -
-ban/-ben borkedvelőben borkedvelőkben
-on/-en/-ön borkedvelőn borkedvelőkön
-nál/-nél borkedvelőnél borkedvelőknél
-ba/-be borkedvelőbe borkedvelőkbe
-ra/-re borkedvelőre borkedvelőkre
-hoz/-hez/-höz borkedvelőhöz borkedvelőkhöz
-ból/-ből borkedvelőből borkedvelőkből
-ról/-ről borkedvelőről borkedvelőkről
-tól/-től borkedvelőtől borkedvelőktől
borkedvelő birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én borkedvelőm borkedvelőim
a te borkedvelőd borkedvelőid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
borkedvelője borkedvelői
a mi borkedvelőnk borkedvelőink
a ti borkedvelőtök borkedvelőitek
az ő borkedvelőjük borkedvelőik

Melléknév

borkedvelő

  1. Bort szívesen fogyasztó (személy).