bortócsa

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈbortoːt͡ʃɒ]

Főnév

bortócsa

1. Kiömlött bor a padlón, asztalon stb.

Etimológia

bor +‎ tócsa

Ragozás

bortócsa ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	bortócsa	bortócsák
tárgyeset	bortócsát	bortócsákat
részes eset	bortócsának	bortócsáknak
-val/-vel	bortócsával	bortócsákkal
-ért	bortócsáért	bortócsákért
-vá/-vé	bortócsává	bortócsákká
-ig	bortócsáig	bortócsákig
-ként	bortócsaként	bortócsákként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	bortócsában	bortócsákban
-on/-en/-ön	bortócsán	bortócsákon
-nál/-nél	bortócsánál	bortócsáknál
-ba/-be	bortócsába	bortócsákba
-ra/-re	bortócsára	bortócsákra
-hoz/-hez/-höz	bortócsához	bortócsákhoz
-ból/-ből	bortócsából	bortócsákból
-ról/-ről	bortócsáról	bortócsákról
-tól/-től	bortócsától	bortócsáktól

bortócsa birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	bortócsám	bortócsáim
a te	bortócsád	bortócsáid
az ő/ön/maga az önök/maguk	bortócsája	bortócsái
a mi	bortócsánk	bortócsáink
a ti	bortócsátok	bortócsáitok
az ő	bortócsájuk	bortócsáik