Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbortørveːɲ]

Főnév

bortörvény

  1. (borászat) A bor készítésére, kezelésére, forgalmazására és a borhamisítás tilalmára vonatkozó jogszabálygyűjtemény.

Etimológia

bor +‎ törvény

Ragozás

bortörvény ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset bortörvény bortörvények
tárgyeset bortörvényt bortörvényeket
részes eset bortörvénynek bortörvényeknek
-val/-vel bortörvénnyel bortörvényekkel
-ért bortörvényért bortörvényekért
-vá/-vé bortörvénnyé bortörvényekké
-ig bortörvényig bortörvényekig
-ként bortörvényként bortörvényekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben bortörvényben bortörvényekben
-on/-en/-ön bortörvényen bortörvényeken
-nál/-nél bortörvénynél bortörvényeknél
-ba/-be bortörvénybe bortörvényekbe
-ra/-re bortörvényre bortörvényekre
-hoz/-hez/-höz bortörvényhez bortörvényekhez
-ból/-ből bortörvényből bortörvényekből
-ról/-ről bortörvényről bortörvényekről
-tól/-től bortörvénytől bortörvényektől
bortörvény birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bortörvényem bortörvényeim
a te bortörvényed bortörvényeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bortörvénye bortörvényei
a mi bortörvényünk bortörvényeink
a ti bortörvényetek bortörvényeitek
az ő bortörvényük bortörvényeik