Főnév

botnet (tsz. botnets)

  1. (informatika, számítógép-hálózatok) A botnet egy olyan hálózati eszközökből (például számítógépek, okostelefonok, IoT eszközök) álló hálózat, amelyeket egy támadó rosszindulatú programmal fertőzött meg és így távolról irányítani tud. A fertőzött eszközök – más néven botok vagy zombik – a támadó irányítása alatt állnak, és együttműködnek, gyakran anélkül, hogy az eszközök tulajdonosai tudnának róla.

Hogyan működik a botnet?

  1. Fertőzés: A támadók különböző módszerekkel terjesztenek rosszindulatú programokat, például e-mailekben található hivatkozásokkal, adathalász weboldalakon keresztül, vagy biztonsági réseken keresztül. Amint a kártékony szoftver települ egy eszközre, az eszköz a botnet részévé válik.
  2. Távoli irányítás: Miután az eszköz megfertőződött, a botnetet irányító támadó (bot mester vagy bot herder) parancsokat küldhet az eszközöknek egy központi vezérlési ponton keresztül (például Command and Control – C&C szerveren). Egyes modern botnetek decentralizáltak, és peer-to-peer módon működnek, megnehezítve a felfedezésüket és megszüntetésüket.
  3. Támadások végrehajtása: A botnet eszközeit különféle rosszindulatú célokra használhatják, például:
    • DDoS támadások indítása: A botnet botjai egyszerre küldenek adatcsomagokat egy célponthoz, ezzel túlterhelve a hálózatot vagy a szervert.
    • Adathalászat (Phishing): Botnetek segítségével tömeges e-maileket küldhetnek, amelyek csalárd weboldalakra irányítják a felhasználókat, így személyes információkat szerezve.
    • Spamküldés: Botneteket gyakran használnak spam e-mailek küldésére, amelyeket reklámokra vagy más káros tartalmakra használnak.
    • Adatszivárgás és adatlopás: A botneten keresztül a támadók képesek adatokat lopni, például banki információkat, jelszavakat vagy más érzékeny adatokat.
    • Kriptobányászat (Cryptojacking): A támadó a fertőzött eszközök erőforrásait használja kriptovaluta bányászatára a tulajdonos tudta nélkül.

Botnetek típusai

  1. Centralizált botnetek: Ezek a botnetek egy központi szerveren keresztül kapják a parancsokat. Bár könnyebb irányítani őket, sebezhetőbbek, mivel a központi szerver kiiktatásával a botnet megszüntethető.
  2. Decentralizált (P2P) botnetek: Ezek a botnetek peer-to-peer alapon működnek, ahol minden bot kapcsolatban áll más botokkal, és nincs központi szerver. Ezzel csökkentik az észlelés esélyét és a botnet lebontásának lehetőségét.
  3. IoT botnetek: Az IoT eszközöket célzó botnetek (például Mirai botnet) gyorsan terjednek, mivel az IoT eszközök gyakran gyenge biztonsági beállításokkal rendelkeznek. Ezeket a botneteket gyakran használják DDoS támadásokra.

Botnetek elleni védekezés

  • Frissítések és javítások: A rendszer és az alkalmazások rendszeres frissítése csökkenti a biztonsági rések kihasználásának kockázatát.
  • Tűzfalak és IDS/IPS rendszerek: Ezek a rendszerek képesek figyelni és szűrni a gyanús hálózati forgalmat, amelyet a botnetek generálhatnak.
  • Erős jelszavak és hitelesítés: Az alapértelmezett jelszavak módosítása és az erős jelszóhasználat különösen fontos IoT eszközöknél.
  • Vírusirtó és kártevő-ellenes programok használata: Az eszközökön található kártevők felismerése és eltávolítása megakadályozhatja, hogy a botnetek új botokat toborozzanak.
  • Biztonságtudatosság növelése: A felhasználók figyelmeztetése az adathalász e-mailekre és rosszindulatú hivatkozásokra csökkentheti a fertőzés esélyét.

A botnetek komoly fenyegetést jelentenek, mivel nagyszámú eszköz felett képesek irányítást szerezni, és hatalmas mértékű adatforgalmat generálni, ami jelentős kárt okozhat.