Főnév

bust (tsz. busts)

  1. mellszobor
  2. kebel

Ige

bust (alapjelen, egyes szám harmadik személy busts, folyamatos melléknévi igenév busting, második és harmadik alakja busted)

  1. szétszakad
boom and bust
fellendülés és válság; konjunktúra és dekonjunktúra
bust measurement
mellbőség
bust on the nose
orrbavágás
bust size
mellbőség
good bust on the nose
alapos orrbavágás
to be bust
tönkrement; tropára ment; bedöglött; lebukott; részeg; totálkáros
to bust
tönkretesz; kikészít; tönkremegy; kipukkaszt; repeszt; szétrepeszt; szétszakít; szétvet; szétszakad; szétreped; szavalatba belesül; mondókájában megakad; megbukik; egyetemről kizárják; robbant; szétrobbant; szétrobban; robban; felrobban; kifakad; felfakad; megnyílik; kipattan; fakad
to bust out
elszökik; megszökik; dobbant; lelép; meglép; megpattan
to bust up
beleköp vmibe; elront vmit; tönkremegy
to go bust
csődbe megy; tönkremegy; lecsúszik
to go on the bust
kirúg a hámból; mulat; lumpol; züllik
  • bust - Szótár.net (en-hu)
  • bust - Sztaki (en-hu)
  • bust - Merriam–Webster
  • bust - Cambridge
  • bust - WordNet
  • bust - Яндекс (en-ru)
  • bust - Google (en-hu)
  • bust - Wikidata
  • bust - Wikipédia (angol)