cím
Kiejtés
- IPA: [ ˈt͡siːm]
Főnév
cím
- Keresést könnyítő rövid szó v. mondat.
- Postai cím.
Etimológia
Elvonással keletkezett a(z) címer szóból. [1]
Származékok
- címez, címke, címlet
- (összetételek): alcím, címadományozás, címbetű, címbitorlás, címfej, címfelirat, címfelvétel, címfestő, címfordítás, címhajhászó, címirat, címjegyzék, címkép, címkórság, címlap, címlapkép, címlista, címnyilvántartó, címoldal, címrajz, címsor, címszalag, címszerep, címszereplő, címszó, címszójegyzék, címtábla, címtár, címváltozás, címzene, fedőcím, gyűjtőcím, IP-cím, jogcím, könyvcím, lakáscím, lakcím, lapcím, regénycím, sürgönycím, webcím
Fordítások
mű címe
|
|
lakcím, postacím stb.
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | cím | címek |
tárgyeset | címet | címeket |
részes eset | címnek | címeknek |
-val/-vel | címmel | címekkel |
-ért | címért | címekért |
-vá/-vé | címmé | címekké |
-ig | címig | címekig |
-ként | címként | címekként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | címben | címekben |
-on/-en/-ön | címen | címeken |
-nál/-nél | címnél | címeknél |
-ba/-be | címbe | címekbe |
-ra/-re | címre | címekre |
-hoz/-hez/-höz | címhez | címekhez |
-ból/-ből | címből | címekből |
-ról/-ről | címről | címekről |
-tól/-től | címtől | címektől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | címem | címeim |
a te | címed | címeid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
címe | címei |
a mi | címünk | címeink |
a ti | címetek | címeitek |
az ő | címük | címeik |
Jegyzetek
- ↑ Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. ISBN 963-7094-01-6