Kiejtés

  • IPA: [ ˈt͡sukorbɛtɛkʃeːɡ]

Főnév

cukorbetegség

  1. (orvostudomány) A szőlőcukor (glükóz) feldolgozási zavara, melynek oka a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon hiánya, vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia, relatív inzulinhiány) vagy mindkettő.

A cukorbetegség (diabétesz) egy krónikus anyagcserezavar, amelyet a vér magas cukorszintje jellemez. A cukorbetegség akkor alakul ki, amikor a szervezet nem termel elegendő inzulint, vagy az inzulint nem tudja megfelelően felhasználni. Az inzulin egy hormon, amely segít a sejteknek felvenni a vérből a glükózt (cukrot), és azt energiaként felhasználni. Ha az inzulin nem működik megfelelően, a vércukorszint emelkedik, ami hosszú távon különféle egészségügyi problémákhoz vezethet.

Cukorbetegség típusai:

  1. 1-es típusú cukorbetegség: Az 1-es típusú diabétesz egy autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer megtámadja és elpusztítja a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjeit. Ez a típusú cukorbetegség általában gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik, de bármely életkorban kialakulhat.
    • Inzulinfüggőség: Az 1-es típusú cukorbetegeknek rendszeres inzulinpótlásra van szükségük, mivel szervezetük nem termel elegendő inzulint.
    • Tünetek: Gyors kialakulású tünetek, mint például fokozott szomjúság, gyakori vizelés, súlyvesztés és fáradtság.
  2. 2-es típusú cukorbetegség: A 2-es típusú diabétesz a leggyakoribb formája a cukorbetegségnek, és jellemzően felnőttkorban alakul ki, bár egyre több esetet diagnosztizálnak gyermekeknél is, főleg a növekvő elhízás miatt. Ebben az esetben a szervezet vagy nem termel elegendő inzulint, vagy a sejtek nem tudják hatékonyan felhasználni az inzulint, ami inzulinrezisztenciát eredményez.
    • Életmóddal összefüggő: A 2-es típusú diabétesz kialakulásában nagy szerepet játszik az egészségtelen életmód, beleértve a helytelen táplálkozást, a mozgásszegény életmódot és az elhízást.
    • Kezelés: A kezdeti szakaszban életmódbeli változtatásokkal, például diétával és testmozgással kontrollálható, de később szükség lehet gyógyszerekre, sőt akár inzulinra is.
  3. Gesztációs diabétesz: A terhesség alatt fellépő cukorbetegség, amely a hormonális változások miatt alakul ki, és általában a terhesség második felében jelenik meg. A gesztációs diabétesz általában a szülés után elmúlik, de növeli a későbbi 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
    • Kezelés: Diétával és rendszeres testmozgással kezelhető, de néha inzulinra van szükség a vércukorszint megfelelő kontrolljához.

Cukorbetegség tünetei:

A tünetek típusonként eltérhetnek, de a következők a leggyakoribbak:

  • Fokozott szomjúság és gyakori vizelés: A magas vércukorszint miatt a vesék fokozottan dolgoznak, hogy kiszűrjék a felesleges cukrot, ami gyakori vizelést és szomjúságot okoz.
  • Fáradtság: Mivel a sejtek nem kapják meg a szükséges energiát, állandó fáradtság és energiahiány jelentkezhet.
  • Súlyvesztés (1-es típusú cukorbetegség esetén): Annak ellenére, hogy a beteg normálisan étkezik, fogyás léphet fel, mivel a test nem tudja megfelelően felhasználni a glükózt.
  • Homályos látás: A magas vércukorszint károsíthatja a szem apró ereit, ami látásproblémákat okozhat.
  • Lassú sebgyógyulás: A cukorbetegség lassítja a sebgyógyulást, és növeli a fertőzések kockázatát.

Diagnózis:

A cukorbetegség diagnosztizálása általában vérvizsgálatokkal történik, amelyek kimutatják a vércukorszintet. A leggyakoribb vizsgálatok:

  • Éhgyomri vércukorszint: 8-12 órás böjt után mért vércukorszint. Az 126 mg/dl (7,0 mmol/l) feletti értékek cukorbetegséget jeleznek.
  • HbA1c teszt: Ez a teszt az elmúlt 2-3 hónap átlagos vércukorszintjét mutatja. A 6,5%-os vagy annál magasabb érték cukorbetegséget jelent.
  • Orális glükóztolerancia teszt (OGTT): Ezzel a teszttel a vércukorszintet két órával azután mérik, hogy a beteg egy cukros oldatot ivott. A 200 mg/dl (11,1 mmol/l) feletti érték cukorbetegséget jelez.

Kezelés:

  1. 1-es típusú cukorbetegség:
    • Inzulin: A betegeknek rendszeres inzulinpótlásra van szükségük. Ez történhet inzulin injekciók vagy inzulinpumpa segítségével. Az inzulinkezelést az egyéni igényekhez igazítják.
    • Vércukorszint ellenőrzése: Az 1-es típusú cukorbetegeknek gyakran kell ellenőrizniük a vércukorszintjüket, hogy biztosítsák az inzulin megfelelő adagolását.
  2. 2-es típusú cukorbetegség:
    • Életmódbeli változtatások: A megfelelő étrend és a rendszeres testmozgás segíthet a vércukorszint normalizálásában. A testsúly csökkentése különösen fontos lehet az inzulinrezisztencia javításában.
    • Gyógyszerek: Ha az életmódbeli változtatások nem elegendőek, orális antidiabetikumok, például metformin, sulfonilureák vagy glitazonok alkalmazhatók.
    • Inzulin: A betegség előrehaladtával inzulin is szükségessé válhat, különösen akkor, ha a gyógyszerek már nem képesek megfelelően szabályozni a vércukorszintet.
  3. Gesztációs diabétesz:
    • Diéta és testmozgás: A legtöbb esetben elegendő a megfelelő étrend és rendszeres mozgás a vércukorszint szabályozására.
    • Inzulin: Ha a diéta és a testmozgás nem elegendő, inzulint lehet alkalmazni a vércukorszint normalizálására a terhesség alatt.

Cukorbetegség hosszú távú szövődményei:

Ha a cukorbetegséget nem kezelik megfelelően, a magas vércukorszint súlyos szövődményekhez vezethet:

  1. Szív- és érrendszeri betegségek: A magas vércukorszint károsíthatja az ereket, ami növeli a szívbetegségek, a stroke és az érelmeszesedés kockázatát.
  2. Idegkárosodás (neuropátia): A cukorbetegség károsíthatja az idegeket, ami fájdalmat, zsibbadást vagy érzékelési problémákat okozhat, különösen a lábakban.
  3. Vesekárosodás (nefropátia): A cukorbetegség károsíthatja a veséket, ami veseelégtelenséghez vezethet.
  4. Látásproblémák (retinopátia): A magas vércukorszint károsíthatja a szemet, ami látásvesztéshez vagy akár vaksághoz vezethet.
  5. Lábproblémák: A rossz vérkeringés és az idegkárosodás miatt a lábproblémák, például fekélyek és fertőzések, gyakoriak cukorbetegeknél.



Etimológia

cukor +‎ betegség, a német Zuckerkrankheit szó tükörfordítása

Fordítások

Lásd még