diszkrét eloszlások

Kiejtés

  • IPA: [ ˈdiskreːtɛloslaːʃok]

Főnév

diszkrét eloszlások

  1. (matematika, valószínűségszámítás) A diszkrét eloszlások olyan valószínűségi eloszlások, amelyek esetében a véletlen változó egy véges vagy megszámlálható halmazból származó értékeket vehet fel. A diszkrét eloszlások jellemzője, hogy az események valószínűségei konkrét, elkülöníthető értékekhez kapcsolódnak.
Főbb Diszkrét Eloszlások

1. Binomiális eloszlás: - Két lehetséges kimenettel rendelkező kísérletek (siker és kudarc) sorozata. A várható értéke  , a szórása pedig  .

2. Poisson-eloszlás: - Használatos ritkán előforduló események modellezésére egy adott időintervallumban vagy térfogatban. A várható értéke  , ahol   a kimenetek átlagos száma.

3. Geometriai eloszlás: - Az első siker eléréséhez szükséges kísérletek számát modellezi. A várható értéke  .

4. Negatív binomiális eloszlás: - A sikeres események számát méri, amíg   siker eléréséhez szükséges kísérletek számát meg nem határozzuk. A várható értéke  .

5. Hipergeometrikus eloszlás: - Az események valószínűségi eloszlása, amely akkor használatos, amikor a minta a populációból anélkül történik, hogy visszapótlásra kerülne. A várható értéke  , ahol   a sikeres elemek száma a populációban,   a teljes populáció, és   a mintanagyság.

Jellemzők

- Valószínűségi tömegfüggvény (PMF): - A diszkrét eloszlásokhoz tartozik egy valószínűségi tömegfüggvény, amely megadja, hogy az egyes kimenetek milyen valószínűséggel fordulnak elő.

- Várható érték: - A diszkrét eloszlások várható értéke a kimenetek súlyozott átlaga, amelyet a kimenetek és azok valószínűségeinek szorzataként számítunk ki.

- Szórás: - A szórás a kimenetek eloszlásának mértékét jelzi, amely a várható értéktől való eltérések négyzetes átlagaként van meghatározva.