Kiejtés

  • IPA: /di.venˈta.re/

Ige

diventàre (E/1. sz. jelen divènto vagy divénto[1], E/1. sz. régmúlt diventài, befejezett m. igenév diventàto, segédige èssere)

  1. lesz vmivé, válik vmivé

Igeragozás

  1. divento in Luciano Canepari, Dizionario di Pronuncia Italiana (DiPI)