drótostót
Kiejtés
- IPA: [ ˈdroːtoʃtoːt]
Főnév
drótostót
- A drótostót (szlovákul: slovenský drotár) törött cserépedények és lyukas fémedények javításával foglalkozó vándoriparos volt.
A második világháborúig Budapest jellegzetes alakjai voltak. „Fazikat fótooznyi”, „drótoznyi-fótoznyi” kiáltással járták az utcákat, udvarokat. Többségük Árva, Trencsén vagy Liptó vármegyékből érkezett. A 20. század leghíresebb drótosai Abaúj vármegyéből származtak. Az edényfoltozók között a szlovákok (tótok) mellett sok cigány is volt. Szerszámaikat, a munkájukhoz szükséges anyagot hátukon faládában hordták. A drótostótok jellegzetes ruházata volt a széleskarimájú kalap és a bocskor. A háború a fővárosnak ezt a színfoltját magával sodorta. Nagytarcsán az 1960-as években még dolgozott egy drótostót. Kerékpárjára akasztott faládával, a hátsó csomagtartóra kötözött bádoglemez köteggel járta a falut: "Drotos, dajtye hrünce drotuvaty" – kántálta.