Kiejtés

  • IPA: [ ˈɛɡo]

Főnév

ego

  1. A klasszikus pszichoanalízisben a személyiség racionális szférája, amely a valóság és a tudat között közvetít. Feladata az id és a szuperego közötti egyensúly fenntartása.
  • ego - Értelmező szótár (MEK)
  • ego - Etimológiai szótár (UMIL)
  • ego - Szótár.net (hu-hu)
  • ego - DeepL (hu-de)
  • ego - Яндекс (hu-ru)
  • ego - Google (hu-en)
  • ego - Helyesírási szótár (MTA)
  • ego - Wikidata
  • ego - Wikipédia (magyar)

Főnév

ego (tsz. egos)

  1. ego
  • ego - Szótár.net (en-hu)
  • ego - Sztaki (en-hu)
  • ego - Merriam–Webster
  • ego - Cambridge
  • ego - WordNet
  • ego - Яндекс (en-ru)
  • ego - Google (en-hu)
  • ego - Wikidata
  • ego - Wikipédia (angol)

Névmás

ego

  1. én
  • ego - Szótár.net (la-hu)
  • ego - Dictzone (la-hu)
  • ego - Liddell & Scott portal
  • ego - Lewis: Elementary Latin Dictionary
  • ego - Gaffiot (la-fr)
  • ego - Lewis & Short
  • ego - Google (la-en)
  • ego - Wikidata
  • ego - Wikipédia (latin)