Kiejtés

  • IPA: [ ˈɛlːɛnɦipoteːziʃ]

Főnév

ellenhipotézis

  1. (matematika, valószínűségszámítás) Az ellenhipotézis (vagy alternatív hipotézis, jele:   vagy  ) egy olyan statisztikai hipotézis, amely azt állítja, hogy a megfigyelt hatás vagy kapcsolat valódi, nem véletlenszerű. Az ellenhipotézis azzal a feltételezéssel ellentétes, amit a nullhipotézis ( ) állít.
Nullhipotézis és ellenhipotézis viszonya

- Nullhipotézis ( ): Általában azt állítja, hogy nincs hatás vagy különbség, vagy hogy a megfigyelt eredmény véletlen eredménye. Például azt mondhatja, hogy két minta átlaga megegyezik. - Ellenhipotézis ( ): Azt állítja, hogy van valamilyen valódi hatás vagy különbség. Például azt állíthatja, hogy két minta átlaga eltér.

A statisztikai elemzés célja általában a nullhipotézis tesztelése. Ha az eredmények statisztikailag szignifikánsak, akkor elutasítjuk a nullhipotézist, és elfogadjuk az ellenhipotézist, ami arra utal, hogy van valamilyen valódi hatás vagy különbség.

Példák

1. Két populáció átlagának összehasonlítása: - Nullhipotézis ( ): A két populáció átlaga megegyezik. - Ellenhipotézis ( ): A két populáció átlaga különbözik.

2. Új gyógyszer hatékonyságának vizsgálata: - Nullhipotézis ( ): Az új gyógyszer hatása megegyezik a placebóval. - Ellenhipotézis ( ): Az új gyógyszer hatékonyabb, mint a placebo.

3. Egy populáció arányának tesztelése: - Nullhipotézis ( ): A populációban egy adott esemény előfordulási aránya  . - Ellenhipotézis ( ): Az esemény aránya nem  , hanem valamilyen más érték.

Ellenhipotézis típusai

- Kétoldalú (kétirányú) ellenhipotézis: Azt állítja, hogy a vizsgált paraméter eltér a nullhipotézisben megadott értéktől (lehet nagyobb vagy kisebb). Példa:  . - Egyoldalú (egyirányú) ellenhipotézis: Azt állítja, hogy a vizsgált paraméter nagyobb vagy kisebb a nullhipotézisben megadott értéknél. Példa:   vagy  .