ereignen
Kiejtés
- IPA: /ɛraɪ̯knɛn/
Ige
ereignen (gyenge, E/3 jelen ereignet, múlt ereignete, befejezett ereignet, segédige haben)
Igeragozás
főnévi igenév | ereignen | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | ereignend | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | ereignet | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich ereigne | wir ereignen | i | ich ereigne | wir ereignen |
du ereignest | ihr ereignet | du ereignest | ihr ereignet | ||
er ereignet | sie ereignen | er ereigne | sie ereignen | ||
egyszerű múlt | ich ereignete | wir ereigneten | ii | ich ereignete1 | wir ereigneten1 |
du ereignetest | ihr ereignetet | du ereignetest1 | ihr ereignetet1 | ||
er ereignete | sie ereigneten | er ereignete1 | sie ereigneten1 | ||
felszólító mód | ereigne (du) | ereignet (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.