eseménytér felbontása

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɛʃɛmeːɲteːrfɛlbontaːʃɒ]

Főnév

eseménytér felbontása

  1. (matematika, valószínűségszámítás) Az **eseménytér felbontása** a valószínűségszámításban egy olyan eljárás, amely lehetővé teszi egy bonyolult eseménycsoport (eseménytér) egyszerűbb, egymást kizáró részeseményekre való bontását. Ezt a felbontást általában az események közötti kapcsolatok és a valószínűségek egyszerűsítése érdekében végezzük.
Alapfogalmak
  1. Eseménytér** ( ): Az események összessége, amely egy kísérlet vagy megfigyelés lehetséges kimeneteleit tartalmazza.
  2. Események**: Az eseménytér egy részhalmaza, amely a kísérlet lehetséges kimeneteiből áll. Egy esemény lehet például "legalább egy hatos dobása egy kockával".
Felbontás

Az eseménytér felbontása során az alábbi lépéseket követhetjük:

  1. Az események azonosítása**: Határozzuk meg, hogy mely események tartoznak az eseménytérhez.
  2. Egymást kizáró eseményekre való bontás**: Bontsuk le az összes eseményt egymást kizáró részeseményekre. Az egymást kizáró események azt jelentik, hogy ha az egyik esemény bekövetkezik, a másik nem következhet be.
  3. Valószínűségek kiszámítása**: Számítsuk ki a részesemények valószínűségeit, és használjunk segédszabályokat, mint például a teljes valószínűség tételét.
Példa

Tegyük fel, hogy egy kockát dobunk, és az eseménytér  . Bontsuk le az eseményt, amely azt mondja, hogy "páros számot dobunk". Az eseményeket a következőképpen azonosíthatjuk:

  • Páros számok**:  

Felbonthatjuk a   eseményt az alábbi részeseményekre:

  •  
  •  
  •  

Ezek az események egymást kizáróak, és a valószínűségeik kiszámíthatók:

 

Ez a módszer hasznos a valószínűségi számítások leegyszerűsítésére és a bonyolult események jobb megértésére.