főnemes

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈføːnɛmɛʃ]

Főnév

főnemes

1. Bárói vagy ennél magasabb rangú címet viselő nemes.

Etimológia

fő +‎ nemes

Ragozás

főnemes ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	főnemes	főnemesek
tárgyeset	főnemest	főnemeseket
részes eset	főnemesnek	főnemeseknek
-val/-vel	főnemessel	főnemesekkel
-ért	főnemesért	főnemesekért
-vá/-vé	főnemessé	főnemesekké
-ig	főnemesig	főnemesekig
-ként	főnemesként	főnemesekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	főnemesben	főnemesekben
-on/-en/-ön	főnemesen	főnemeseken
-nál/-nél	főnemesnél	főnemeseknél
-ba/-be	főnemesbe	főnemesekbe
-ra/-re	főnemesre	főnemesekre
-hoz/-hez/-höz	főnemeshez	főnemesekhez
-ból/-ből	főnemesből	főnemesekből
-ról/-ről	főnemesről	főnemesekről
-tól/-től	főnemestől	főnemesektől

főnemes birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	főnemesem	főnemeseim
a te	főnemesed	főnemeseid
az ő/ön/maga az önök/maguk	főnemese	főnemesei
a mi	főnemesünk	főnemeseink
a ti	főnemesetek	főnemeseitek
az ő	főnemesük	főnemeseik