fajta

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈfɒjtɒ]

Főnév

fajta

1. A fajta (latinul: cultivar) az élővilágban az egyes fajok háziasított (domesztikált) állományain belül elkülönülő populáció. A fajta nem azonos a faj fogalmával. A fajta faj alatti kategória. Mivel a fajták mesterségesen létrehozott eltérések az adott fajtól, ezért nem tekinthetők valódi taxonoknak. A fajtán belül az egyedek tulajdonságai viszonylag homogének, és a többi fajtától eltérőek. E tulajdonságokat a tenyésztők mesterséges szelekcióval (nemesítéssel) hozták létre és tartják fent.

Származékok

• fajtiszt, faja, fajtájú, fajtáz
• (összetételek): állatfajta, almafajta, antilopfajta, árufajta, betűfajta, fajtaazonos, fajtaazonosság, fajtajelleg, fajtatiszta, fajtaváltozat, gabonafajta, hulladékfajta, kutyafajta, magyarfajta, méhfajta, pókfajta, talajfajta, úrfajta

Fordítások

típus

afrikaans: soort (af) albán: soj (sq), farë (sq) nn angol: sort (en), kind (en) belarusz: род (be) hn (rod) bengáli: প্রকার (bn) (prôkar) bolgár: род (bg) hn (rod), вид (ru) hn (vid) cigány: pojátá (rom) dán: slags (da) kn, sort (da) kn eszperantó: koloro (eo) feröeri: slag (fo) sn finn: laji (fi), sortti (fi) francia: genre (fr) hn, acabit (fr) hn grúz: ტიპი (ka) (ṭiṗi) héber: סוג‎ (he) hn holland: soort (nl) nn ír: sórt (ga) hn izlandi: gerð (is) nn, tegund (is) nn, sort (is) nn japán: 類い (ja) (たぐい, tagui), 種類 (ja) (しゅるい, shurui) katalán: gènere (ca) hn, classe (ca) nn, varietat (ca) nn, mena (ca) nn kínai: 分類 (zh), 分类 (zh) (fēnlèi), 類 (zh), 类 (zh) (lèi)

lao: ຊະນິດ (lo) (sa nit) lengyel: rodzaj (pl) hn lett: veids (lv) hn luxemburgi: Zort (lb) nn mongol: төрөл (mn) (töröl), зүйл (mn) (züjl) német: Art (de) nn, Sorte (de) nn, Gattung (de) nn norvég: slags (no), sort (no) hn olasz: specie (it) nn, genere (it) hn orosz: род (ru) hn (rod), вид (ru) hn (vid), сорт (ru) hn (sort) óangol: cynn (ang) sn örmény: սեռ (hy) (seṙ) román: fel (ro) hn or nn, gen (ro) spanyol: género (es) hn, suerte (es) nn svéd: sort (sv) kn, slag (sv) sn tagalog: uri (tl), klase (tl) telugu: రకము (te) (rakamu) török: cins (tr), soy (tr) velencei: sòrt (vec) nn

Lásd még

• típus