fehérje
Kiejtés
- IPA: [ ˈfɛɦeːrjɛ]
Főnév
fehérje
- (biokémia) A fehérjék, vagy más néven proteinek, alapvető fontosságú molekulák a szervezetben, amelyek számos biológiai folyamatban részt vesznek. A fehérjék aminosavakból épülnek fel, amelyek láncolatokat alkotnak; ezek a láncolatok a fehérjék háromdimenziós szerkezetét adják, amely meghatározza azok funkcióját. A fehérjék fontos szerepet játszanak az izomépítésben, az immunválaszban, az enzimek és hormonok előállításában, valamint a sejtek szerkezetének fenntartásában.
Fehérjék típusai és funkciói
- Szerkezeti fehérjék: Olyan fehérjék, amelyek a sejtek és szövetek szerkezetének fenntartásában vesznek részt. Például a kollagén és a keratin biztosítják a bőr, csontok, szalagok és haj rugalmasságát és erősségét.
- Enzimek: Az enzimek olyan fehérjék, amelyek kémiai reakciókat katalizálnak a szervezetben, azaz gyorsítják ezek lefolyását. Az enzimek nélkül számos alapvető folyamat, mint az emésztés, energiaátalakítás vagy DNS-szintézis, nem lenne elég gyors az élet fenntartásához.
- Szállító fehérjék: Olyan fehérjék, amelyek más molekulákat szállítanak a szervezetben. Például a hemoglobin a vérben található szállító fehérje, amely az oxigént szállítja a tüdőből a test különböző részeibe.
- Hormonok: Bizonyos hormonok fehérje alapúak, és jelzéseket közvetítenek a sejtek között. Például az inzulin egy fehérjehormon, amely szabályozza a vércukorszintet.
- Védő fehérjék: Az immunrendszer fehérjéi, mint például az antitestek, segítenek felismerni és semlegesíteni a kórokozókat, mint a baktériumok és vírusok.
- Motorfehérjék: Ezek a fehérjék, például a miozin és az aktin, az izmok összehúzódását biztosítják, lehetővé téve a mozgást.
Fehérjék szerkezete
A fehérjék szerkezete négy szintre osztható:
- Elsődleges szerkezet: Az aminosavak lineáris sorrendje, amely meghatározza a fehérje tulajdonságait és funkcióját.
- Másodlagos szerkezet: A láncok a hidrogénkötések révén alakulnak alfa-hélixekké vagy béta-lemezekké, ami alapvetően hozzájárul a fehérje stabilitásához.
- Harmadlagos szerkezet: A lánc háromdimenziós szerkezetet vesz fel, amely döntő jelentőségű a fehérje funkciója szempontjából.
- Negyedleges szerkezet: Bizonyos fehérjék több polipeptidláncból állnak, amelyek együtt alkotják a működőképes fehérjekomplexet, mint például a hemoglobin.
Esszenciális és nem esszenciális aminosavak
A fehérjék építőkövei az aminosavak, amelyekből 20 féle található meg a természetben. Ezek közül 9 esszenciális aminosav, amit a szervezet nem képes előállítani, ezért táplálékkal kell bevinnünk őket. A többi, úgynevezett nem esszenciális aminosavat a szervezet képes előállítani más tápanyagokból.
- Esszenciális aminosavak: Ilyenek például a leucin, izoleucin, valin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán, lizin és hisztidin.
- Nem esszenciális aminosavak: Ezek közé tartozik például az alanin, aszparagin, glutaminsav és szerin.
Fehérje szükséglet
A fehérjeszükséglet függ az életkortól, a nemtől, az aktivitási szinttől és az egészségi állapottól. Általánosságban a napi ajánlott fehérjebevitel felnőttek számára körülbelül 0,8 gramm testsúly-kilogrammonként, de sportolók, idősek, terhes nők és betegek számára ez az igény magasabb lehet.
Fehérjeforrások
- Állati eredetű fehérjék: A hús, hal, tojás, tejtermékek teljes értékű fehérjeforrások, mivel tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat. Ezek jól hasznosulnak a szervezetben és különösen alkalmasak az izomtömeg fenntartására és növelésére.
- Növényi eredetű fehérjék: A hüvelyesek, diófélék, magvak és gabonafélék is fontos fehérjeforrások. Ezek azonban gyakran nem teljes értékűek, mivel hiányzik belőlük néhány esszenciális aminosav. Kombinációjuk (például rizs és bab) lehetővé teszi a teljes értékű fehérjebevitelt vegetáriánus és vegán étrend mellett is.
Fehérjék szerepe az egészségben
- Izomépítés és regeneráció: A fehérjék elengedhetetlenek az izomfejlődéshez, ezért a sportolók, testépítők és fizikailag aktív emberek számára különösen fontos a megfelelő fehérjebevitel.
- Immunrendszer támogatása: Az immunsejtek és antitestek fehérje alapúak, így a megfelelő fehérjebevitel hozzájárulhat a fertőzések elleni védekezéshez.
- Hormonszintézis: Számos hormon, például az inzulin, fehérjealapú, ezért a megfelelő fehérjebevitel a hormonális egyensúly fenntartásához is szükséges.
- Anyagcsere támogatása: A fehérjék szerepet játszanak a szervezet energiatermelésében, különösen akkor, ha a szénhidrátok és zsírok nem állnak rendelkezésre.
Fehérjék és fogyás
A fehérjék fogyasztása fokozhatja a telítettségérzetet, mivel lassan emésztődnek, így segítenek a fogyásban azáltal, hogy csökkentik az étvágyat és stabilizálják a vércukorszintet. Emellett a fehérjék termikus hatása magasabb, mint a szénhidrátoké és zsíroké, ami azt jelenti, hogy több kalóriát éget el a szervezet, amikor fehérjét bont le.
Fehérjehiány és annak következményei
A nem megfelelő fehérjebevitel hosszú távon súlyos következményekkel járhat. A fehérjehiány tünetei közé tartozik az izomtömeg csökkenése, gyengeség, lassabb sebgyógyulás, fertőzésekre való fogékonyság, bőrproblémák és ödéma kialakulása.
Összegzés
A fehérjék alapvető szerepet játszanak a szervezet normális működésében, az izmok, szövetek és sejtek felépítésében, valamint az anyagcsere szabályozásában. Az optimális fehérjebevitel hozzájárul az egészség megőrzéséhez, a regenerációhoz és az immunitás fenntartásához, különösen aktív életmód vagy betegség esetén. A változatos étrend biztosítja a szervezet számára szükséges fehérjemennyiséget és az esszenciális aminosavak bevitelét.
Származékok
- (összetételek): fehérje-anyagcsere, fehérjelánc, fehérjeszintézis, fehérjeszükséglet, fehérjetakarmány, fehérjetartalom, fehérjevegyület, fehérjevizelés