felpolcol
Kiejtés
- IPA: [ ˈfɛlpolt͡sol]
Ige
felpolcol
- Alulról megtámaszt. [1]
- (orvostudomány) <Végtagot> fölemelt helyzetben rögzít. [1]
Etimológia
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6