feltételi egyenletrendszer

Kiejtés

  • IPA: [ ˈfɛlteːtɛliɛɟɛnlɛtrɛnt͡sɛr]

Főnév

feltételi egyenletrendszer

  1. (matematika, valószínűségszámítás) A feltételi egyenletrendszer egy olyan egyenletrendszer, ahol az egyenletek mellett további feltételek is érvényesek. Ezek a feltételek korlátozzák az egyenletek megoldásait, és a rendszer megoldásának keresését irányítják.

Formális Definíció

Legyen adott egy   számú egyenletből álló rendszer és   számú változó. A feltételi egyenletrendszer általános alakja a következő:

 

Továbbá, legyenek adott kiegészítő feltételek is, mint például:    

Megoldás

A feltételi egyenletrendszer megoldása az a változóhalmaz, amely teljesíti az összes egyenletet és a feltételeket is. A megoldások keresésére különböző módszerek alkalmazhatók:

- Grafikus Módszer: Kétváltozós esetben a megoldásokat grafikonon ábrázolhatjuk, ahol az egyenesek és görbék metszéspontjai jelzik a megoldásokat. - Algebrai Módszerek: A klasszikus algebrai módszerek, mint például a substitution (helyettesítés) vagy elimination (eltüntetés) alkalmazása. - Numerikus Módszerek: Ha az egyenletek bonyolultak vagy nem lineárisak, numerikus módszerek, mint például a Newton-módszer, is alkalmazhatók.

Példa

Tekintsük a következő egyenletrendszert:

 

A feltétel legyen:  

1. Egyenletrendszer megoldása: - Az egyenletek megoldása  ,  . 2. Feltételek ellenőrzése: - Mivel   és  , a megoldás érvényes.

Összegzés

A feltételi egyenletrendszer egy hatékony eszköz a különböző matematikai problémák megoldására, különösen olyan helyzetekben, ahol az egyenletek mellett bizonyos korlátozások is érvényesek. A megfelelő megoldásmódszerek kiválasztása kulcsfontosságú a helyes és hatékony megoldás eléréséhez.