Kiejtés

  • IPA: [ ˈfɛnʃeːɡɛʃ]

Melléknév

fenséges (középfok fenségesebb, felsőfok legfenségesebb)

  1. Az uralkodó v. az uralkodóház tagjainak megszólításában.
    Fenséges királyom! keserű az nékem, Amit jelenteni gyász kötelességem. (Arany János)
  2. magasztos, nagyszerű, rendkívüli szépségű.

Etimológia

fenség +‎ -es

Fordítások