Főnév

flail (tsz. flails)

  1. cséphadaró

Etimológia

Lásd a Flegel szót.

Ige

flail (alapjelen, egyes szám harmadik személy flails, folyamatos melléknévi igenév flailing, második és harmadik alakja flailed)

  1. hadonászik
  2. csapkod