folytonos eloszlású valószínűségi változó

Kiejtés

  • IPA: [ ˈfojtonoʃ ˈɛloslaːʃuː ˈvɒloːsiːnyːʃeːɡi ˈvaːltozoː]

Főnév

folytonos eloszlású valószínűségi változó

  1. (matematika, valószínűségszámítás) A folytonos eloszlású valószínűségi változó olyan valószínűségi változó, amelynek lehetséges értékei egy folytonos tartományban találhatók, és az értékeinek előfordulási valószínűsége egy folytonos eloszlásfüggvény (sűrűségfüggvény) által van meghatározva. Ezen eloszlások jellemzője, hogy a valószínűségi változó értékeinek száma végtelen, és bármilyen intervallumon belül végtelen sok lehetséges érték létezik.
Főbb Jellemzők

1. Sűrűségfüggvény (PDF): A folytonos eloszlású valószínűségi változók esetén a valószínűségi eloszlás nem a konkrét értékekhez, hanem az intervallumokhoz kapcsolódik. A sűrűségfüggvény ( ) a következő tulajdonságokkal rendelkezik: -   minden   esetén. - A sűrűségfüggvény integrálja az egész tartományon egyenlő 1-gyel:  

2. Valószínűség Számítása: A folytonos valószínűségi változók esetén a konkrét értékek valószínűsége 0, így a valószínűségek kiszámítása intervallumok alapján történik:   ahol   a folytonos valószínűségi változó.

3. Várható Érték (E[X]): A folytonos eloszlású valószínűségi változó várható értéke a következő képlettel számítható:  

4. Variancia ( ): A variancia a várható érték négyzetének és a várható érték négyzetének különbsége:   ahol  .

Példák Folytonos Eloszlású Valószínűségi Változókra

1. Normális Eloszlás: Az egyik legfontosabb és legelterjedtebb eloszlás, amelynek sűrűségfüggvénye a következőképpen néz ki:   ahol   a várható érték,   a szórás.

2. Exponenciális Eloszlás: Gyakran használják az események közötti időszakok modellezésére.  

3. Egységes Eloszlás: Az értékek egy zárt intervallumban egyenlő valószínűséggel fordulnak elő:  

Összegzés

A folytonos eloszlású valószínűségi változók a statisztikában és a valószínűségszámításban alapvető szerepet játszanak, lehetővé téve az intervallumokon belüli valószínűségek és jellemzők kiszámítását. A folytonos eloszlások segítségével modellezhetjük a természetes jelenségeket, például a magasságot, a súlyt, a méréseket, és sok más változót, amely folyamatosan változik.