Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɡølønt͡ʃeːr]

Főnév

gölöncsér

  1. gerencsér [1]

Ragozás

gölöncsér ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset gölöncsér gölöncsérek
tárgyeset gölöncsért gölöncséreket
részes eset gölöncsérnek gölöncséreknek
-val/-vel gölöncsérrel gölöncsérekkel
-ért gölöncsérért gölöncsérekért
-vá/-vé gölöncsérré gölöncsérekké
-ig gölöncsérig gölöncsérekig
-ként gölöncsérként gölöncsérekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben gölöncsérben gölöncsérekben
-on/-en/-ön gölöncséren gölöncséreken
-nál/-nél gölöncsérnél gölöncséreknél
-ba/-be gölöncsérbe gölöncsérekbe
-ra/-re gölöncsérre gölöncsérekre
-hoz/-hez/-höz gölöncsérhez gölöncsérekhez
-ból/-ből gölöncsérből gölöncsérekből
-ról/-ről gölöncsérről gölöncsérekről
-tól/-től gölöncsértől gölöncsérektől
gölöncsér birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én gölöncsérem gölöncséreim
a te gölöncséred gölöncséreid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
gölöncsére gölöncsérei
a mi gölöncsérünk gölöncséreink
a ti gölöncséretek gölöncséreitek
az ő gölöncsérük gölöncséreik

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6