gelencsér
Kiejtés
- IPA: [ ˈɡɛlɛnt͡ʃeːr]
Főnév
gelencsér
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | gelencsér | gelencsérek |
tárgyeset | gelencsért | gelencséreket |
részes eset | gelencsérnek | gelencséreknek |
-val/-vel | gelencsérrel | gelencsérekkel |
-ért | gelencsérért | gelencsérekért |
-vá/-vé | gelencsérré | gelencsérekké |
-ig | gelencsérig | gelencsérekig |
-ként | gelencsérként | gelencsérekként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | gelencsérben | gelencsérekben |
-on/-en/-ön | gelencséren | gelencséreken |
-nál/-nél | gelencsérnél | gelencséreknél |
-ba/-be | gelencsérbe | gelencsérekbe |
-ra/-re | gelencsérre | gelencsérekre |
-hoz/-hez/-höz | gelencsérhez | gelencsérekhez |
-ból/-ből | gelencsérből | gelencsérekből |
-ról/-ről | gelencsérről | gelencsérekről |
-tól/-től | gelencsértől | gelencsérektől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | gelencsérem | gelencséreim |
a te | gelencséred | gelencséreid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
gelencsére | gelencsérei |
a mi | gelencsérünk | gelencséreink |
a ti | gelencséretek | gelencséreitek |
az ő | gelencsérük | gelencséreik |
Jegyzetek
- ↑ Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6