Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɡɛrint͡sɛʃ]

Főnév

gerinces

  1. (biológia) A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki. A csigolyák közötti porcok közepe (nucleus pulposus) a gerinchúr maradványa. A szelvényes jelleg főként egyes halak vázizomzatában látható jól. Jellegzetes látószervük a páros hólyagszem, amely egyes fajoknál visszafejlődhet. A gerincesek másodlagos testüregű (Deuterocoelomata) állatok. Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy négy üregű szívvel, amely a hasi oldalon (ventrálisan) elhelyezkedő sinus pericardialisban található.

Etimológia

gerinc +‎ -es

Fordítások

Melléknév

gerinces

További információk

  • gerinces - A magyar nyelv értelmező szótára
  • gerinces - Új magyar etimológiai szótár
  • gerinces - Szótár.net (hu-hu)
  • gerinces - DeepL Translator (hu-de)
  • gerinces - Яндекс Переводчик (hu-ru)
  • gerinces - Google Translate (hu-en)
  • gerinces - Akadémiai helyesírási szótár
  • gerinces - Wikipédia (magyar)