gyakoriság
Kiejtés
- IPA: [ ˈɟɒkoriʃaːɡ]
Főnév
gyakoriság
- (matematika, valószínűségszámítás) A gyakoriság a valószínűségszámításban és a statisztikában egy esemény előfordulásainak számát jelenti egy adott kísérlet vagy vizsgálat során.
Két fő típusa van:
1. Abszolút gyakoriság: Az adott esemény tényleges előfordulásainak száma egy sor kísérlet vagy adatgyűjtés során. Például, ha egy dobókockát 10-szer dobunk, és ötször kapunk hatost, akkor a hatos abszolút gyakorisága 5.
2. Relatív gyakoriság: Az esemény abszolút gyakoriságának és az összes megfigyelés (kísérlet) számának hányadosa, ami megmutatja, hogy az adott esemény milyen gyakran fordult elő a vizsgálatban. A relatív gyakoriság tehát az esemény gyakoriságát az összes kísérlethez viszonyítja, és általában százalékos vagy decimális formában fejezzük ki:
ahol az abszolút gyakoriság, és a kísérletek száma.
Példa: Ha 100 alkalommal dobunk egy érmét, és ebből 45-ször fej jön ki, akkor: - A fej abszolút gyakorisága: 45. - A fej relatív gyakorisága: , ami 45
A relatív gyakoriság hosszú távon közelít az esemény elméleti valószínűségéhez (a Nagy számok törvénye alapján).
Etimológia
Fordítások
- angol: frequency (en)
- macedón: честота (mk) nn (čestota)
- német: Häufigkeit (de) nn
- orosz: частота (ru) nn (častota)
- román: frecvență (ro) nn
- gyakoriság - Értelmező szótár (MEK)
- gyakoriság - Etimológiai szótár (UMIL)
- gyakoriság - Szótár.net (hu-hu)
- gyakoriság - DeepL (hu-de)
- gyakoriság - Яндекс (hu-ru)
- gyakoriság - Google (hu-en)
- gyakoriság - Helyesírási szótár (MTA)
- gyakoriság - Wikidata
- gyakoriság - Wikipédia (magyar)