halántékcsont

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈhɒlaːnteːkt͡ʃont]

Főnév

halántékcsont

  1. (orvostudomány) Az os temporale.

Etimológia

halánték +‎ csont, a német Schläfenbein szó tükörfordítása

Fordítások