Kiejtés

  • IPA: [ ˈt͡ʃont]

Főnév

csont

  1. (biológia) A gerincesekben megtalálható kemény meszes váz.

Fordítások

Ragozás

csont ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset csont csontok
tárgyeset csontot csontokat
részes eset csontnak csontoknak
-val/-vel csonttal csontokkal
-ért csontért csontokért
-vá/-vé csonttá csontokká
-ig csontig csontokig
-ként csontként csontokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben csontban csontokban
-on/-en/-ön csonton csontokon
-nál/-nél csontnál csontoknál
-ba/-be csontba csontokba
-ra/-re csontra csontokra
-hoz/-hez/-höz csonthoz csontokhoz
-ból/-ből csontból csontokból
-ról/-ről csontról csontokról
-tól/-től csonttól csontoktól
csont birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én csontom csontjaim
a te csontod csontjaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
csontja csontjai
a mi csontunk csontjaink
a ti csontotok csontjaitok
az ő csontjuk csontjaik

Származékok

  • csont - Értelmező szótár (MEK)
  • csont - Etimológiai szótár (UMIL)
  • csont - Szótár.net (hu-hu)
  • csont - DeepL (hu-de)
  • csont - Яндекс (hu-ru)
  • csont - Google (hu-en)
  • csont - Helyesírási szótár (MTA)
  • csont - Wikidata
  • csont - Wikipédia (magyar)