kenguru

A Wikipédiának van ilyen témájú szócikke:

kenguru

Magyar

Kiejtés

IPA: /ˈkɛŋguru/ érvénytelen IPA-karakterek (g), replace g with ɡ
hallgatás
Elválasztás: ken-gu-ru

Főnév

kenguru

(állattan) A kengurufélék (Macropodidae), vagy régies nevén ugróerszényes-félék, az erszényesek (Marsupialia) közé tartozó Diprotodontia rend egy családja. Általánosan jellemző rájuk a rövid mellső és a meghosszabbodott hátsó végtag, valamint a fejlett, előre nyíló erszény.

Fordítások

Tartalom

albán: kangur (sq)
angol: kangaroo (en)
arab: كنغر‎ (ar) hn (knḡr)
baszk: kanguru (eu)
belarusz: кенгуру (be) hn (kenhurú)
szerbhorvát: kengur (sh)
bolgár: кенгуру (bg) hn (kengurú)
cseh: klokan (cs) hn
dán: kænguru (da)
Darkinjung: wallumbang
eszperantó: kanguruo (eo)
észt: känguru (et)
finn: kenguru (fi)
francia: kangourou (fr) hn
nyugati fríz: kangoeroe (fy) hn
grúz: კენგურუ (ka) (ḳenguru)
görög: καγκουelρό (el) sn (kagkouelró)
héber: קֶנְגּוּרוּ‎ (he) (kengurú)
hindi: कंगारू (hi) hn (kãṅgārū)
holland: kangoeroe (nl) hn
szerbhorvát: klokan (sh), klokanica (sh) nn
ido: kanguruo (io)
indonéz: kanguru (id)
interlingva: kanguru (ia)
japán: カンガルー (ja)
katalán: cangur (ca) hn
kínai: 袋鼠 (zh)
koreai: 캥거루 (ko) (kaenggeoru)

latin: halmaturus (la) hn
lengyel: kangur (pl) hn, kangurzyca nn
litván: kengūra (lt) nn
macedón: кенгур (mk) hn (kéngur)
navahó: nahatʼeʼiitsoh (nv)
német: Känguru (de) sn
norvég: kenguru (no) hn
olasz: canguro (it) hn
orosz: кенгуру (ru) hn (kenguru)
örmény: կենգուրու (hy) (kenguru), ագեվազ (hy) (agevaz)
perzsa: کانگورو‎ (fa)
portugál: canguru (pt) hn
román: cangur (ro) hn, cangură (ro) nn
skót gael: cangaru (gd) hn
spanyol: canguro (es) hn
svéd: känguru (sv) kn
szerbhorvát: кенгур (sh)
szlovák: klokan (sk) hn
szlovén: kenguru (sl) hn, klokan (sl) hn
szuahéli: kangaroo (sw)
thai: จิงโจ้ (th)
török: kanguru (tr)
ukrán: кенгуру (uk) hn (kenhurú)
vietnámi: canguru (vi), kangaroo (vi)
volapük: kangur (vo), (hím) hikangur (vo), (nőstény) jikangur (vo), kangurül (vo), hikangurül (vo), jikangurül (vo)

Etimológia

A magyar kenguru szó az északkelet-ausztráliai Guugu-Yimithirr nyelv szókészletéből ered. A szót James Cook 1770. július 14-i hajónapló-bejegyzése örökítette meg, és az útról szóló könyv kiadása nyomán vált világszerte ismert vándorszóvá. Magyar nyelvű szövegben először Földi János használta 1801-ben, kenguru alakban, de a szó csak a 19. század végére vált egyeduralkodóvá a nyelvújítás korában született riválisaival (például ugrány, górugrány) szemben. Fel-felbukkanó tévhit, hogy a szó eredeti jelentése : "nem értem a nyelvét" – amit állítólag az ausztrál őslakosok válaszoltak miután az európaiak megkérdezték az állat nevét tőlük. Ezt a tévhitet John B. Haviland nyelvész cáfolta az 1970-es években.