Kiejtés

  • IPA: [ ˈhijaːtuʃ]

Főnév

hiátus

  1. (orvostudomány) hiány

Etimológia

Ez a ritkán használatos szó a hímnemű "hiatus" latin gyökből származik. Alapjelentése: nyílás, hasadék, mélység. Átvitt értelemben: bámulás, bámészkodás, vágy valami vagy valaki után. Nyelvtani szempontból a két hangzó (szótaghoz tartozó magánhangzók) összetalálkozásánál meglévő "rés"t jelenti.

Fordítások