hibás döntés valószínűsége

Kiejtés

  • IPA: [ ˈhibaːʃ ˈdønteːʃ ˈvɒloːsiːnyːʃeːɡɛ]

Főnév

hibás döntés valószínűsége

  1. (matematika, valószínűségszámítás) A hibás döntés valószínűsége a statisztikai hipotézisvizsgálatok során arra utal, hogy a kutató vagy statisztikus helytelen következtetést von le a vizsgált adatok alapján. Két fő típusú hibás döntés létezik:

1. Elsőfajú hiba (Típus I hiba) - Definíció: Az elsőfajú hiba bekövetkezik, ha a nullhipotézist ( ) elvetjük, miközben az valójában igaz. - Valószínűsége: A hibás döntés valószínűsége ebben az esetben a szignifikancia szint ( ), amelyet a kutató előre megállapít. - Például: Ha a szignifikancia szint  , akkor 5% valószínűséggel elvetjük a nullhipotézist, ha az valójában igaz.

2. Másodfajú hiba (Típus II hiba) - Definíció: A másodfajú hiba akkor fordul elő, ha a nullhipotézist ( ) nem vetjük el, holott az valójában hamis. - Valószínűsége: A másodfajú hiba valószínűsége  , amely a vizsgálat hatékonyságától függ. Minél nagyobb a minta, és minél nagyobb az eltérés a nullhipotézistől, annál kisebb a   valószínűsége. - Például: Ha  , akkor 20% valószínűséggel nem vetjük el a nullhipotézist, ha az valójában hamis.

Összegzés

- Elsőfajú hiba ( ): Nullhipotézis elvetése, amikor az igaz. - Másodfajú hiba ( ): Nullhipotézis el nem vetése, amikor az hamis.

A hibás döntések valószínűségének megértése elengedhetetlen a statisztikai elemzések során, mivel segít a kutatóknak a kockázatok kezelésében és a kutatási eredmények megbízhatóságának értékelésében. A szignifikancia szint és a minta méretének megválasztása kulcsszerepet játszik a hibás döntések valószínűségének minimalizálásában.