hipofízis
Kiejtés
- IPA: [ ˈhipofiːziʃ]
Főnév
hipofízis
- (biológia, anatómia) Az agyalapi mirigy, más néven hipofízis, egy borsó nagyságú mirigy az agy alapjánál, amely központi szerepet játszik a szervezet hormonális rendszerében. Az agyalapi mirigy két fő részre oszlik: az elülső (adenohipofízis) és a hátsó lebenyre (neurohipofízis), amelyek különböző hormonokat termelnek és szabályoznak, szoros együttműködésben a hipotalamusszal. Az agyalapi mirigy hormonjai különféle endokrin mirigyeket irányítanak a szervezetben, többek között a pajzsmirigyet, a mellékveséket és a nemi mirigyeket, így befolyásolják az anyagcserét, a növekedést, a stresszválaszt és a reprodukciót.
Az agyalapi mirigy hormonjai és funkciói
Elülső lebeny (adenohipofízis)
Az elülső lebeny hormonjai különféle endokrin mirigyeket stimulálnak, és a következő hormonokat termeli:
- Növekedési hormon (GH): Serkenti a sejtnövekedést, a szövetek regenerációját és a csontnövekedést, különösen gyermekkorban. Hiánya növekedési zavarokat okozhat, túltermelődése pedig gigantizmushoz vagy akromegáliához vezethet.
- Pajzsmirigyserkentő hormon (TSH): A pajzsmirigy működését szabályozza, elősegítve a pajzsmirigyhormonok (T3 és T4) termelését, amelyek az anyagcserét befolyásolják.
- Mellékvese-serkentő hormon (ACTH): Serkenti a mellékvese kéregállományát, hogy kortizolt és egyéb szteroid hormonokat termeljen. Ezek a hormonok szerepet játszanak a stresszválaszban és az anyagcserében.
- Nemi hormonok szabályozása:
- Luteinizáló hormon (LH): Nőkben az ovulációt váltja ki és a progeszteron termelését serkenti, férfiakban pedig a tesztoszteron termeléséért felelős.
- Tüszőserkentő hormon (FSH): Nőkben a petesejtek érését, férfiakban pedig a spermiumképződést szabályozza.
- Prolaktin (PRL): Főként a tejtermelést serkenti a szoptatás során, de hatással van a reprodukcióra és az immunrendszerre is.
Hátsó lebeny (neurohipofízis)
A hátsó lebeny a hipotalamusz által termelt hormonokat raktározza és bocsátja ki:
- Antidiuretikus hormon (ADH), más néven vazopresszin: Szabályozza a vízháztartást és a vérnyomást, mivel segíti a vesékben a víz visszaszívását, ezáltal csökkenti a vizelet mennyiségét és növeli a vértérfogatot.
- Oxitocin: Serkenti a méhösszehúzódásokat a szülés során és elősegíti a tej kilövellését a szoptatás alatt. Az oxitocin az érzelmi kötődés kialakításában is fontos szerepet játszik.
A hipotalamusz és az agyalapi mirigy kapcsolata
Az agyalapi mirigy működését a hipotalamusz szabályozza, amely hormonokat bocsát ki annak érdekében, hogy serkentse vagy gátolja az agyalapi mirigy hormontermelését. Ezt a kapcsolatot „hipotalamusz-hipofízis tengelynek” nevezik, és ez az összeköttetés biztosítja a szervezet különböző rendszereinek összehangolt működését, például az anyagcserét, a szaporodást, a növekedést és a stresszválaszt.
Agyalapi mirigy betegségei és rendellenességei
Az agyalapi mirigy zavarai súlyos hormonális egyensúlyzavarokat és különböző egészségügyi problémákat okozhatnak:
- Adenómák (jóindulatú daganatok): Az agyalapi mirigyben kialakuló adenómák növelhetik vagy csökkenthetik a hormontermelést, ami hormonális rendellenességekhez vezethet, például:
- Cushing-kór: Az ACTH túltermelődése következtében a kortizol szintje megemelkedik, ami elhízáshoz, magas vérnyomáshoz és csontvesztéshez vezethet.
- Prolaktinóma: A prolaktin túlműködése, amely nőknél tejtermelést, menstruációs zavarokat, férfiaknál pedig impotenciát okozhat.
- Gigantizmus és akromegália: A növekedési hormon túltermelődése a csontok és szövetek túlzott növekedéséhez vezethet, gyermekeknél gigantizmust, felnőtteknél pedig akromegáliát okozva.
- Hormonhiányos állapotok: Az agyalapi mirigy hormonhiánya számos betegséghez vezethet, például:
- Pajzsmirigy-alulműködés: A TSH-hiány miatt a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont, ami fáradtságot, súlygyarapodást és alacsony energiaszintet okozhat.
- Addison-kór: ACTH-hiány esetén a mellékvesék nem termelnek elegendő kortizolt, ami gyengeséghez, alacsony vérnyomáshoz és fogyáshoz vezet.
- Növekedési hormonhiány: Gyermekeknél növekedési zavart, felnőtteknél pedig csökkent izomtömeget és csontdenzitást eredményezhet.
- Diabetes insipidus: A hátsó lebeny ADH-hiánya következtében alakul ki, ami gyakori és nagy mennyiségű vizeletürítést, valamint intenzív szomjúságot okoz. Az ADH hiánya miatt a vesék nem képesek visszatartani a vizet, ami kiszáradáshoz vezethet.
Az agyalapi mirigy diagnosztikai vizsgálatai
Az agyalapi mirigy rendellenességeinek diagnosztizálására hormonális vérvizsgálatokat, MRI- és CT-vizsgálatokat alkalmaznak, amelyek kimutatják a hormontermelés zavarait, illetve a mirigy esetleges daganatait vagy egyéb elváltozásait.
Az agyalapi mirigy kezelése
Az agyalapi mirigy betegségeihez kapcsolódó kezelési módszerek a rendellenesség típusától függően változnak:
- Gyógyszeres kezelés: Hormonpótló terápiával pótolják a hiányzó hormonokat vagy szabályozzák a túlműködést. Például a pajzsmirigy-alulműködésben T4-hormonpótlást alkalmaznak, míg prolaktinómánál prolaktinszint-csökkentő gyógyszereket írnak fel.
- Sebészeti beavatkozás: Az agyalapi mirigy daganatainak eltávolítása, különösen adenómák esetén.
- Sugárterápia: Ha a daganatok műtéti úton nem távolíthatók el, sugárkezelés alkalmazható, amely segít csökkenteni a tumort és a hormontermelést.
Összefoglalás
Az agyalapi mirigy, az endokrin rendszer központi mirigyeként, irányítja a szervezet hormonális egyensúlyát és számos testi folyamatot, például a növekedést, anyagcserét, szaporodást és a stresszválaszt. Hormontermelését a hipotalamusz szabályozza, és zavarai súlyos hormonális betegségeket okozhatnak. Az agyalapi mirigy rendellenességeinek kezelése hormonpótlással, gyógyszerekkel vagy műtéttel történhet, a probléma típusától függően.
Szinonimák
Fordítások
|
|