Kiejtés

  • IPA: [ ˈholokɒust]

Főnév

holokauszt

  1. Az európai zsidók 1933-1945 közötti kegyetlen legyilkolása.

Etimológia

A görög ὁλοκαύτωμα, holokautóma szóból, amelynek jelentése: „teljesen elégetett”, t.i. égőáldozat. A szó a Szeptuagintából ered és a héber עוֹלָה ólá-nak („ami felmegy”), azaz a „teljesen elégő áldozat”-nak a tükörfordítása. A zsidók erre más terminust használnak: ez a Soa vagy Soá (‏‏שׁוֹאָה), ami a teljes pusztulást, kiirtást jelenti. A holokauszt jiddis elnevezése: חרבן (Churben). Nagyon sok bibliafordítás a „holocaust by fire” (a.m. tűzben teljesen elégő áldozat) kifejezést használja. Ennek oka az, hogy az Isten által elrendelt áldozat (az ólá) szava ne legyen megszentségtelenítve az ebben a kontextusban egyértelműen emberáldozatot jelentő holokauszt által.

Fordítások