Kiejtés

  • IPA: [ ˈiɡɒ]

Főnév

iga

  1. A szarvasmarha befogására szolgáló eszköz.
  2. Kemény, szolgai módon végzendő munka.

Etimológia

Egy szláv *igo szóból.

Fordítások

Ragozás

iga ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset iga igák
tárgyeset igát igákat
részes eset igának igáknak
-val/-vel igával igákkal
-ért igáért igákért
-vá/-vé igává igákká
-ig igáig igákig
-ként igaként igákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben igában igákban
-on/-en/-ön igán igákon
-nál/-nél igánál igáknál
-ba/-be igába igákba
-ra/-re igára igákra
-hoz/-hez/-höz igához igákhoz
-ból/-ből igából igákból
-ról/-ről igáról igákról
-tól/-től igától igáktól
iga birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én igám igáim
a te igád igáid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
igája igái
a mi igánk igáink
a ti igátok igáitok
az ő igájuk igáik

Szinonimák

Származékok