yoke
Főnév
yoke (tsz. yokes)
- iga, járom
Etimológia
Tkp. *yugo, lásd a latin iugum szót.
Ige
yoke (alapjelen, egyes szám harmadik személy yokes, folyamatos melléknévi igenév yoking, második és harmadik alakja yoked)
- összeköt
- igába/járomba fog
- párosával összeállít/összekapcsol/összeköt
- a házasság igájába fog/hajt