Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈjoɡ]

Főnév

jog

  1. A társadalmi normák törvényben rögzített típusa.

Fordítások

Ragozás

jog ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset jog jogok
tárgyeset jogot jogokat
részes eset jognak jogoknak
-val/-vel joggal jogokkal
-ért jogért jogokért
-vá/-vé joggá jogokká
-ig jogig jogokig
-ként jogként jogokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben jogban jogokban
-on/-en/-ön jogon jogokon
-nál/-nél jognál jogoknál
-ba/-be jogba jogokba
-ra/-re jogra jogokra
-hoz/-hez/-höz joghoz jogokhoz
-ból/-ből jogból jogokból
-ról/-ről jogról jogokról
-tól/-től jogtól jogoktól
jog birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én jogom jogaim
a te jogod jogaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
joga jogai
a mi jogunk jogaink
a ti jogotok jogaitok
az ő joguk jogaik

Származékok

Szókapcsolatok

További információk

  • jog - Értelmező szótár (MEK)
  • jog - Etimológiai szótár (UMIL)
  • jog - Szótár.net (hu-hu)
  • jog - DeepL (hu-de)
  • jog - Яндекс (hu-ru)
  • jog - Google (hu-en)
  • jog - Helyesírási szótár (MTA)
  • jog - Wikidata
  • jog - Wikipédia (magyar)

Angol

Ige

jog (alapjelen, egyes szám harmadik személy jogs, folyamatos melléknévi igenév jogging, második és harmadik alakja jogged)

  1. kocog

További információk

  • jog - Szótár.net (en-hu)
  • jog - Sztaki (en-hu)
  • jog - Merriam–Webster
  • jog - Cambridge
  • jog - WordNet
  • jog - Яндекс (en-ru)
  • jog - Google (en-hu)
  • jog - Wikidata
  • jog - Wikipédia (angol)