juzgar
Kiejtés
Ige
juzgar (E/1. jelen idő juzgo, E/1. múlt idő juzgué, múlt idejű melléknévi igenév juzgado)
Etimológia
A latin iudico igéből.
Igeragozás
juzgar (g-gu tőhangváltás) ragozása
főnévi igenév | juzgar | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
jelen idejű melléknévi igenév/ gerundio | juzgando | ||||||
múlt idejű melléknévi igenév | hímnem | nőnem | |||||
egyesszám | juzgado | juzgada | |||||
többesszám | juzgados | juzgadas | |||||
egyesszám | többesszám | ||||||
1. személy | 2. személy | 3. személy | 1. személy | 2. személy | 3. személy | ||
kijelentő mód | yo | tú vos |
él/ella/ello usted |
nosotros nosotras |
vosotros vosotras |
ellos/ellas ustedes | |
jelen idő | juzgo | juzgastú juzgásvos |
juzga | juzgamos | juzgáis | juzgan | |
folyamatos múlt | juzgaba | juzgabas | juzgaba | juzgábamos | juzgabais | juzgaban | |
múlt idő | juzgué | juzgaste | juzgó | juzgamos | juzgasteis | juzgaron | |
jövő idő | juzgaré | juzgarás | juzgará | juzgaremos | juzgaréis | juzgarán | |
feltételes mód | juzgaría | juzgarías | juzgaría | juzgaríamos | juzgaríais | juzgarían | |
kötő mód | yo | tú vos |
él/ella/ello usted |
nosotros nosotras |
vosotros vosotras |
ellos/ellas ustedes | |
jelen idő | juzgue | juzguestú juzguésvos2 |
juzgue | juzguemos | juzguéis | juzguen | |
folyamatos múlt idő (ra) |
juzgara | juzgaras | juzgara | juzgáramos | juzgarais | juzgaran | |
folyamatos múlt idő (se) |
juzgase | juzgases | juzgase | juzgásemos | juzgaseis | juzgasen | |
jövő idő | juzgare | juzgares | juzgare | juzgáremos | juzgareis | juzgaren | |
felszólító mód | — | tú vos |
usted | nosotros nosotras |
vosotros vosotras |
ustedes | |
pozitív | juzgatú juzgávos |
juzgue | juzguemos | juzgad | juzguen | ||
negatív | no juzgues | no juzgue | no juzguemos | no juzguéis | no juzguen |