Kiejtés

  • IPA: [ ˈkiːʃeːrlɛt]

Főnév

kísérlet

  1. (matematika, valószínűségszámítás) A valószínűségszámításban kísérletnek nevezzük egy véletlen jelenség megfigyelését. Ez azt jelenti, hogy a kísérlet során nem (feltétlenül) ismerjük az összes paramétert, amelyek meghatározzák a kísérlet kimenetelét. A valószínűségszámításban ismerjük a véletlen kísérlet lehetséges kimeneteleit, azaz az elemi eseményeket, de általában nincs elég információnk ahhoz, hogy meghatározzuk a kísérlet kimenetelét. A valószínűségszámításban gyakran egy véletlen jelenséggel kapcsolatban különböző kísérleteket végzünk és a célunk, hogy meghatározzuk a vizsgált események esélyeinek viszonyát.

Etimológia

kísérel +‎ -et

Fordítások

Ragozás

kísérlet ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset kísérlet kísérletek
tárgyeset kísérletet kísérleteket
részes eset kísérletnek kísérleteknek
-val/-vel kísérlettel kísérletekkel
-ért kísérletért kísérletekért
-vá/-vé kísérletté kísérletekké
-ig kísérletig kísérletekig
-ként kísérletként kísérletekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben kísérletben kísérletekben
-on/-en/-ön kísérleten kísérleteken
-nál/-nél kísérletnél kísérleteknél
-ba/-be kísérletbe kísérletekbe
-ra/-re kísérletre kísérletekre
-hoz/-hez/-höz kísérlethez kísérletekhez
-ból/-ből kísérletből kísérletekből
-ról/-ről kísérletről kísérletekről
-tól/-től kísérlettől kísérletektől
kísérlet birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én kísérletem kísérleteim
a te kísérleted kísérleteid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
kísérlete kísérletei
a mi kísérletünk kísérleteink
a ti kísérletetek kísérleteitek
az ő kísérletük kísérleteik

Szinonimák

Származékok