Kiejtés

  • IPA: [ ˈkɛɲeːr]

Főnév

kenyér

  1. (konyha) A kenyér a Föld nagy részén az egyik legfontosabb emberi táplálék. Gabonaalapú étel; gabonalisztből vízzel és sóval dagasztott, kovásszal vagy élesztővel kelesztett, különféle alakú és méretű, kemencében kisütött vagy forró felületen, kőlapon megsütött ennivaló.

Etimológia

Ősi örökség a finnugor korból. Ugyanilyen alakú és jelentésű szó nincs a finnugor nyelvekben, de az udmurt ҝеньыр (a.m. darakása) biztosan idetartozik. Ebben az esetben a finnugor alapszó eredeti jelentése: étel.

Fordítások

Ragozás

kenyér birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én kenyerem kenyereim
a te kenyered kenyereid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
kenyere kenyerei
a mi kenyerünk kenyereink
a ti kenyeretek kenyereitek
az ő kenyerük kenyereik

Szinonimák

Származékok