keresztelő
Kiejtés
- IPA: [ ˈkɛrɛstɛløː]
Főnév
keresztelő
- Keresztény vallási szertartás amelyen az gyermek nevet kap és felvételt nyer a közösségbe.
Származékok
- (összetételek): keresztelőkápolna, keresztelőkút, keresztelőmedence
Fordítások
Tartalom
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | keresztelő | keresztelők |
tárgyeset | keresztelőt | keresztelőket |
részes eset | keresztelőnek | keresztelőknek |
-val/-vel | keresztelővel | keresztelőkkel |
-ért | keresztelőért | keresztelőkért |
-vá/-vé | keresztelővé | keresztelőkké |
-ig | keresztelőig | keresztelőkig |
-ként | keresztelőként | keresztelőkként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | keresztelőben | keresztelőkben |
-on/-en/-ön | keresztelőn | keresztelőkön |
-nál/-nél | keresztelőnél | keresztelőknél |
-ba/-be | keresztelőbe | keresztelőkbe |
-ra/-re | keresztelőre | keresztelőkre |
-hoz/-hez/-höz | keresztelőhöz | keresztelőkhöz |
-ból/-ből | keresztelőből | keresztelőkből |
-ról/-ről | keresztelőről | keresztelőkről |
-tól/-től | keresztelőtől | keresztelőktől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | keresztelőm | keresztelőim |
a te | keresztelőd | keresztelőid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
keresztelője | keresztelői |
a mi | keresztelőnk | keresztelőink |
a ti | keresztelőtök | keresztelőitek |
az ő | keresztelőjük | keresztelőik |
Melléknév
keresztelő
Etimológia
keresztel folyamatos melléknévi igeneve.