Kiejtés

  • IPA: [ ˈkinɛmɒtikɒ]

Főnév

kinematika

  1. (fizika) A mechanika egyik területe; a testek mozgását úgy tárgyalja, hogy azok kitérés-idő függvényét vagy annak valahányadik deriváltját (például a sebesség-idő függvényt vagy a gyorsulás-idő függvényt) rögzíti, majd ebből meghatározza a mozgást jellemző különböző mennyiségek (például a hely és a sebesség) közötti kapcsolatot; így a testek közötti kölcsönhatások és az azokat jellemző erők explicit módon nem jelennek meg a kinematikában.

Fordítások