Kiejtés

  • IPA: [ ˈfyɡveːɲ]

Főnév

függvény

  1. (matematika) Legyen S és T nemüres halmaz. Egy S-ről T-be képező f függvényen olyan hozzárendelést értünk, amely az S halmaz (az értelmezési tartomány) minden egyes eleméhez hozzárendeli a T halmaz (a képhalmaz) egy elemét.

Származékok

Szókapcsolatok

Etimológia

függ +‎ -vény

Fordítások

Ragozás

függvény ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset függvény függvények
tárgyeset függvényt függvényeket
részes eset függvénynek függvényeknek
-val/-vel függvénnyel függvényekkel
-ért függvényért függvényekért
-vá/-vé függvénnyé függvényekké
-ig függvényig függvényekig
-ként függvényként függvényekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben függvényben függvényekben
-on/-en/-ön függvényen függvényeken
-nál/-nél függvénynél függvényeknél
-ba/-be függvénybe függvényekbe
-ra/-re függvényre függvényekre
-hoz/-hez/-höz függvényhez függvényekhez
-ból/-ből függvényből függvényekből
-ról/-ről függvényről függvényekről
-tól/-től függvénytől függvényektől
függvény birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én függvényem függvényeim
a te függvényed függvényeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
függvénye függvényei
a mi függvényünk függvényeink
a ti függvényetek függvényeitek
az ő függvényük függvényeik