kitérő

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkiteːrøː]

Főnév

kitérő

Tartalom

német: Ausweiche (de) nn

Melléknév

kitérő

(matematika) két, nem azonos síkban fekvő, egymást nem metsző egyenes térbeli helyzete

német: windschief (de)

Etimológia

kitér folyamatos melléknévi igeneve.