Kiejtés

  • IPA: [ ˈkorːɛlaːt͡sijoː]

Főnév

korreláció

  1. kölcsönösség, kölcsönviszony, viszonosság
  2. (matematika) A statisztikában a korreláció két vagy több változó közötti kapcsolat erősségét és irányát méri. A leggyakrabban használt mérőszám a Pearson-féle korrelációs együttható, amely -1 és +1 közötti értékeket vehet fel:

- **+1**: Tökéletes pozitív korreláció, azaz a két változó egy irányba változik. - **0**: Nincs korreláció, azaz a változók függetlenek egymástól. - **-1**: Tökéletes negatív korreláció, azaz a két változó ellentétes irányba változik.

A korreláció nem jelenti ok-okozati összefüggést, csupán a változók együttmozgását mutatja.

Fordítások